Elvetélt remények

Nagyon sok asszony él meg spontán vetélést az életében. Sokáig úgy gondoltam, azok az elhunyt magzatok oly picik, oly rövid ideig vannak az édesanya méhében, hogy veszteségük még nem is okoz szenvedést. Tévedtem. Minden anyára sokszor az apára is, hatással van gyermekének elvesztése, amit vagy megél, vagy tudatosan, illetve tudattalanul, esetleg a környezete hatására elnyom. A szeretet teremtő csodája valósul meg, mind ahányszor egy párkapcsolatból élet fakad. Aki nem egy biológiai produktum, egy genetikai kódrendszer még az első pillanatban sem. A test és lélek együttes élete születik meg a foganáskor.

Az élet értéke nem függ az évek számától.

Magyarországot évenként mintegy 15000 elvetélt gyermeket tart számon a statisztika. Valószínű, ettől jóval több az ilyen magzati veszteség. A magzat halála okoz-e egyáltalán veszteséget? Nem sokat beszélünk erről, pedig a vetélés nem néhány hajszál kihullását jelenti a nő, az anya életében. Saját tapasztalatból tudom, hogy a ”majd lesz másik” szavak nem hatnak vigasztalóan.

Az emberi élet a fogantatással kezdődik.

  • Külön védőszentjei voltak a várandós asszonyoknak: Páduai Szent Antal, Szent Margit, Szent Dorottya, Szent Filoména.
  • Vetélés ellen oltalmazó szentekről is tudunk: Svéd Szent Katalin, Sziennai Szent Katalin. Ezek a szentek abortusz ellen is közben járnak.
  • Az Egyház is segíteni próbált, hogy egészséges gyerek szülessen, s ne haljon meg a magzat. Megáldotta a várandós asszonyokat és méhükben a magzatokat. Imákat mondtak az áldott állapotban levőkért és a még meg nem születettekért is.

A vetélés okozta gyász jellemzői:

  • A későbbi várandóság alatt jellemző a félelem az újabb kudarctól.
  • Sokan élik meg az anyák szégyenként, sokat sírnak.
  • Alkalmatlannak érzik magukat az anyaságra.
  • Mások akár évtizedekig elnyomják veszteség élményüket, s krízisben, álomban előjönnek az emlékek.
  • Sokszor él meg bűntudatot az anya. Pl. nem kellett volna hideg Balatonban megfürdeni, bizonyos gyógyszert bevenni, túlhajszolni magát munkában.
  • Olyan is előfordul, hogy az anya szívében nem fogadta örömmel a jelentkező életet, s annak távozásakor úgy élte meg, hogy mint édesanyát a gyermeke elutasította, s inkább eltávozott.
  • Az apák tehetetlenek, szomorúak, harag, bűntudat, sőt az anya vádolása lehet bennük, igyekszenek hamar túl lenni rajta.
  • A meglevő élő gyermek segítség, örömforrás, vigasz, de nem pótolja az elveszettet. Néha elnehezedik a kapcsolat velük.
  • Fontos szempont a magzat kora a halálának bekövetkezésekor. A várandóság előrehaladtával nő a szülők érzelmi kötődése a gyermekükhöz, ami megnehezíti a gyászfolyamatot.
  • A gyászt befolyásoló szempont még az anya életkora, ha idősebb, egyre kisebb az esély, hogy még lehet vágyott gyereke.

A gyógyulás érdekében beszélni kell a veszteségről. Az emlékek összegyűjtése jó hatással van az anyai szívre. Különösen ajánlható a névválasztás, ha addig még nem történt meg. A névvel személlyé válik. Tudomásul kell venni, hogy vetéléskor egy ember halt meg.

Ne feledkezzünk meg arról a vigasztaló tényről sem, hogy hitünk szerint a gyermekünk lelke él, s „az Úrban van.”

Mária Rádió – műsorunkban

2015-01-20-án, kedden 21:15-kor kezdődő, Ne félj, nem ítéllek el! című műsorunkban saját életünk magzati veszteségekkel kapcsolatos történetét mondjuk el.

A téma aktualitása az, hogy a következő hét végén Vácon lesz a “Ne félj, nem ítéllek el!” mottójú lelkigyakorlat.

Amikor a jelentkezőkkel beszélgettünk, feltűnt, hogy most többen vannak a jelentkezők közt, akik egy vagy több magzatgyermekük elvesztésének fájdalmát hordozzák.

Szeretettel hívjuk az érintett édesanyákat és az édesapákat VÁCRA a magzati veszteségük (abortusz, vetélés) feldolgozására: Mária&Ferenc

Vélemény, hozzászólás?